üdvözlök mindenkit!

3 éve történt velem ez a baleset.2 hónapja lovagoltam egy gyöngyörű barna lovon.Hozzáteszem futószáron voltam a lóval és mellettem az okatató is ott volt.A lovastanya egy forgalmas út mellett volt.A séta szépen ment jól összeszoktunk a lóval.Néhány alkalommal gyakoroltuk az ügetést amikor megtörtént a baj.Ami ezután jön arra már nem emlékszem,csak mesélték:Egy kamion nagyot fékezett az úton erre a ló megijedt én pedig nem kapaszokdtam és leestem a hátáról.Már e gyeregben elájultam.Kórházba kerültem de csak 2 napig.azóta is szeretem a lovakat,de visszülni már nem merek rájuk.

-

hali! 2.-3. alkalommal volt, hogy futószár nélkül lovagoltam (vágtázni még nem tudtam, és nem tudok ma sem), mindig amikor az egyik ló mellé értem, az enyém sunyított, ez így ment pár körig, majd hirtelen megugrott a lovam, én meg lecsúsztam róla oldalt. Ettől nagyon megijedtem, de nem lett bajom. Az oktató pedig azt mondta üljek vissza, és én ezt meg is tettem. A következő körnél megint megugrott a ló, én meg a derekamra estem. Ennél sem lett szerencsére semmi bajom, de jó pár napig alig bírtam leülni. Megint vissza kellett rá ülnöm, hisz ha nem teszem, talán soha többet merek lóra ülni. Azóta már nem merek ugyanúgy lovagolni, mindig tartani fogok tőle, hogy ledobnak. És ezt a félelmet a lovak is megérzik. Sokszor álmodozom róla, hogy a szabadban vágtázom, de nem tudom eljutok-e bármikor addig a lovaglásban.

-

Mentek terepen, a lovász, meg két gyerek, még télen. Régen vágtáztak, mert nem volt rá lehetőség. És az egyik gyerek alatt megindult az egyik arab ló. Mivel a másik is arab volt (és nyugtalan), az is megindult. Nem mentek sokat, a két gyerek leesett. A két ló meg továbbment. Nem történt szerencsére bajuk, nevettek az egészen. A lováznak telefonálnia kellett, hogy valaki várja kint a két szürkét, mert biztos haza mennek. Kiment a góré, leállította az autókat, elkapta a lovakat, aztán bevitte őket. A lovasok gyalog mentek vissza az istállóba. Ennyi lenne.